Név: Mary Alice LeGrow Becenév: Marty, Marty LeGrow Születési hely: USA Foglalkozás: művész, író Lakóhely: USA, New England Weboldala: http://www.bizenghast.com/ Kis hazánk könyvesboltjai lassan kezdik kinőni a mangáknak eddig fenntartott szokásos sarokpolcot, amely nemcsak az új címeknek, hanem a többkötetes történetek folytatásainak is köszönhető. Már műfaj szerint is lehetőségünk van válogatni a különböző kötetek között. Vagyis ha esetleg nem vonzanak az akcióban és harcban gazdag oldalak, és a szerelmes történetek rózsaszín habcsókjaival is tele vagy már, jól jöhet egy kis sötétség a léleknek, nemigaz? Erre tökéletes a Mangattack kiadó szárnyai alól kikerülő első horrormanga, amely hazánk polcaira kerülhetett. A történet nagyjából a felénél tart, így alkalmasnak láttuk az időt, hogy megkeressük kérdéseinkkel az alkotót.

AnimeStars: Az első kérdés, azt hiszem, kézenfekvő, mégis szinten minden rajongó feltenné kedvencének: miképp jutottál arra a döntésre, hogy képregényrajzoló leszel, és mely személyek inspiráltak a legjobban?

Mary Alice: Mindig is érdekeltek a művészetek, és amikor 14 lettem, beleszerettem a képregényekbe. A legnagyobb hatással Tsurata Kenji, Takahashi Rumiko és Mark Oakley, a Tolvajok és királyok (Thieves and Kings) szerzője volt rám. Amikor kiderült, hogy a főiskolán szerezhetek diplomát képregény-művészetből, éltem a lehetőséggel. A szüleim először egy kicsit szkeptikusan fogadták a dolgot, mert nem hitték, hogy ilyesmiből megélhetek, de keményen dolgoztam, és mostanra ők is büszkék arra, amit csinálok.

AnimeStars: Szabadidődben is horror mangákból válogatsz előszeretettel, vagy munka után inkább a szerelmes történetek a nyerőek? Jelenleg melyik a kedvencek?

Mary Alice: A kedvenc képregényeim történelmi témájúak, és persze, szívesen olvasok egy kis horrort is. A legkevésbé a tinidrámákat és a romantikus történeteket szeretem. De igazság szerint nem nagyon olvasok képregényt, inkább a regényeket szeretem, és boldogan nézek meg bármilyen horrorfilmet is.

AnimeStars: A Bizenghast oldalait lapozva könnyen elmerül az ember Dinah és Vincent kalandjaiban. Elképesztők ezek a történetek. Miért éppen a horror műfaját választottad? A mangakák előszeretettel hivatkoznak arra, hogy álmaikból is merítenek, de esetedben valahogy nem tudom elképzelni, ahogy egy kiadós rémálom után kipattasz az ágyból, és azt mondod: EZ AZ!

Mary Alice: Igazság szerint tényleg vannak rémálmaim, nem is kevés az alvászavarom mellékhatásaként. A Bizenghast több részét is konkrétan az álmaimból emeltem át a mangába. De azért nem mondanám, hogy ezek a legrémisztőbb álmaim... Ha a legborzasztóbb álmaimból vennék ihletet, az már túl rémisztő lenne a gyerekek számára. Általában szeretem a horrort, de nagyon sok más műfaj is, elsősorban az űrben játszódó sztorikat és a történelmi témájúakat.

AnimeStars: Hogyan készültek a Bizenghast rajzai? Kérlek, árulj el pár műhelytitkot!

Mary Alice: Semmi különöset nem használok... Igazából minden képregényemet sima irodapapírra rajzolom, a sarki boltból beszerzett ceruzákkal és tollakkal. Próbálok minél egyszerűbb technikákkal dolgozni, egyszóval attól tartok: semmi különleges titkom sincs, amit elárulhatnék!

AnimeStars: A Bizenghast rengeteg változatos helyszínen játszódik. Mik segítenek a helyszínek megalkotásában?

Mary Alice: Különböző kultúrák hatásait építem be a munkáimba, amelyekkel például utazásaim során találkoztam. PRóbálok szokatlan, egyedi, jellegzetes dolgokat kiválasztani, amik köré majd egy egész világot felépíthetek, aztán csak hagyom, hogy az ötlet vigyen magával. Néhány háttérkép nagyon bonyolult, ezért gyakran készítek makatteket, amiket lefényképezek, és aztán hivatkozásként, támaszpontként használok.

AnimeStars: Takahashi Rumiko úgy vélekedik, hogy az igazi mangaka nemcsak szépen rajzol, de remek történetet is ír. Neked melyik áll közelebb a szívedhez? A történet megírása, vagy a rajzasztalnál töltött idő?

Mary Alice: Jobban szeretek a jó történetet a szép rajznál. Egy szép képet kellemes nézegetni, de ez nem sokat ér, ha nincsen hozzá jó történeted. Inkább olvasnék egy jól megírt képregényt a lehető legegyszerűbb grafikával, mint egy nagyon nagy részletességgel kidolgozott képekben bővelkedő, unalmas, már ismert történetet feldolgozó művet.

AnimeStars: A történeteidben a rémálmok mellett nagyon nagy szerepet kapnak a különböző személyiségek, illetve Dinah és Vincent kapcsolata is. Megalkotásukkor mit tartottál fontosnak, illetve személyiségük és viselkedésük hordoz-e üzenetet az olvasó számára?

Mary Alice: Nagyon nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy olyan karaktereket alkossak, akiknek ugyanúgy vannak hibáik, mint a való világ embereinek. A valóságban senki sem tökéletes, így a szereplőimet sem akartam tökéletesnek megalkotni. Dinah a főszereplő, méghozzá egy lány, és más képregények női főszereplőitől eltérőnek akartam őt megalkotni, vagyis nem olyannak, aki mindig nagyon szép és alig van hibája. Vincent is egy nagyon szerethető srác, de a felszín alatt kissé önző, és igazán csak saját magában bízik. Ezek mind olyasmik, amelyek a hétköznapi emberek életében problémaként lépnek fel.

AnimeStars: Hazánkban csak nemrég vehették kezükbe az olvasók a Bizenghast harmadik kötetét, de mivel az Államokban már megjelent a negyedik is, gondolom, jelenleg is az ötödik kötet munkálatai foglalnak le. De mi lesz a Bizenghast után? Megosztanád velünk pár jövőbeni tervedet?

Mary Alice: Már van ötletem egy új sorozatra a Bizenghastot követően, de még nem beszélhetek róla! De remélem, mindenki szeretni fogja, nagyszerű története van, és nagyon szórakoztató, nagyon életteli, tele akcióval, majdnem mintha egy rajzfilm lenne a képregény helyett.

AnimeStars: Köszönjük szépen Mary Alice!
Izgatottan várjuk Dinah és Vincent további kalandjait, és további sok sikert kívánunk!

Mary Alice: Nagyon szépen köszönöm!